A zenei szakíró, pedagógus, zeneszerző ismét megörvendeztette az olvasókat és a hallgatókat. „ZENEI NAPLÓ” címmel megjelent „122 írása, Pécs város és Baranya megye zeneművészeti múltjáról, és 1959 és 2007 közötti zenei eseményekről.”

A figyelemfelkeltés remek megnyilvánulása, a könyv belső címlapjának jelzése, miszerint a mű „PÉCS EURÓPA kulturális FŐVÁROSA 2010. előestéjére” készült. A Naplót végigolvasva, az ember pontos képet kap a korról, kórusokról, zenekarokról, karnagyokról, zeneművészekről, szólistákról stb.

Kézzelfoghatóvá válik, hogy Várnai figyelemmel kísérte (miként ma is) a fiatalok zenei nevelését, szerepléseit. Korabeli fotók hozzák közelebb az olvasóhoz az eseményeket. Mennyi örömöt jelent a múlt sikereinek felidézése, az ismerős kollégákkal, vagy kórustagokkal való újbóli találkozás.

Helyet kapott az iskolai kórusmozgalom, az Éneklő Ifjúság hangversenyei, a munkáskórusok, férfi- női-, ill. vegyeskarok szereplései. De olvashatunk egy-egy zongoraművészről, zeneszerzőről is. Az író kiásott kevésbé ismert zeneszerzőket, különböző műfajú zenekarok, együttesek és kisegyüttesek megszólalásait rögzítette a zenetudós, szakértő, ösztönző bírálatával, dicséretével.

De mint jó népnevelő, a szónak a legigazabb jelentésében, mindig figyelmeztetett a nagyon jeles évfordulóira, mint pl. 1965, szeptemberében Bartók halálának 20. évére. És – mint ismeretes -, Várnai Ferenc neves népdalgyűjtő, népzenekutató is, ezért mindig szívügye volt a terület gondozása, eredmények közzététele. Így hát, számos népzenei eseményről, találkozóról kapunk hírt a korabeli lapok hasábjain megjelenő cikkek alapján.

Remek íve van a Naplónak, érezzük Pécs város zenei életének lüktetését és fejlődését.

Nagyszerű ötlet és kitűnő kiegészítő, hogy a könyv mellékleteként egy sokoldalú CD-lemez is megjelent, „amelyben olyan zenék, előadók és együttesek szerepelnek, amelyekről az egyes írásokban szó van”.

Egyidejűleg, a Hármas-hegy aljában címmel jelent meg dr. Várnai Ferenc szerkesztésében egy CD, „Hosszúhetény és környéke énekes, hangszeres és népköltészeti szájhagyományaiból” készült összeállítás. Külön köszönet azért, hogy gyermekdallal indul a lemez, amelyekből a későbbiekben is hallhatunk. Nagy erénye még, hogy a nép körében gyűjtött legendákat, mondákat, tréfás meséket, tehát a népköltészet területének több ágát is megismerhetjük Hosszúhetény múltjából.

Élmény ez a sokoldalúság a hallgatónak.

Dr. Gerzanics Magdolna