A betlehemezés gyökereit kutatva, akár Jézus születéséig is eljuthatunk. A betlehemi sziklabarlangban őrzött jászol romjairól a szentföldi zarándokok hoztak hírt Európába. A IV.sz.-ban már a római templomokban is megjelenik a jászol. A liturgiai misztériumjátékokat bábok, majd a későbbiekben élő szereplők váltják fel, bár vannak vidékek, ahol a bábos betlehemezés ma is fellelhető, kiveszőfélben ugyan, de még feltámasztható volna, pl.a Felső-Tisza-vidéken.
Eleinte egyházi személyek vállalták a szerepeket, majd a későbbiekben diákok. Jelentős, hogy a kezdeti latin szöveget, fokozatosan az anyanyelvi változatok szorították ki.
A XIII. sz.-ban az egyre inkább elhatalmasodó profán elemek miatt, a pápa kitiltotta a templomokból, s ezáltal az utcára, a vásárterekre került a betlehemes játék.
Nyugat-Dunántúlon az ún. „bölcsőcske” típusúak maradtak meg inkább, amelyekben egy kis bölcsőt visznek, benne a Jézuskával, akinek szállást keresnek, nevet adnak stb. (Vitnyéd környéke, és a németek által lakott településeken – Kristkind’l -. )
Közismert és főként a keleti, ill. a székelyföldi, bukovinai területeken a pásztorjátékok élete. Ebben mindig helyet kap a szellemes népi humor, a félreértésekből adódó vidámság. De a Heródesféle eseményekre való utalás is gyakori. Szereplői angyalok, pásztorok, közülük a nagyothalló öreg mindig a humor forrása. Ezek az ún. pásztorjátékok.

A Nyírlugosi Népdalkör – Kósa Sándorné vezetésével -, ez utóbbi típusból gyűjtött szép „Betlehemes játék”-ot, szűkebb hazájában. Nemrégiben egy igen rangos zsűri előtt mutatták be, ahol öröm volt látni az eredeti tisztasággal, naiv bájjal, az igazi játék örömével megjelenő csoportot. Ezt szeretném – bár nem teljes terjedelemmel -, engedélyükkel közreadni.

Hangzó melléklet:

[audio:http://gerzanics.hu/files/2009/12/betlehemezes.mp3|titles=betlehemezes]

Szereplők:
l. pásztor
2. pásztor
öreg
angyalok (2)
énekesek, az erdei pásztorok hozzátartozói

1.pásztor: Jó estét, jó estét a házigazdának, úgy kicsinek, mint a legnagyjának, az egész családnak! Felkérem az urakat, ha rám hallgatnának, odakint betlehemes társaim áznak, fáznak. Be szeretném hívni őket, mert nagyon megfáznak. Be szabad-e jönni a betlehemmel?
Közönség:
Be!
1.pásztor:
Gyertek be erdei lakosok, hagy halljam, mit tudtok? (2 angyal behozza a betlehemet, az asztalra teszik. Az énekesek egy lépést előre lépnek és énekelnek.) „Repüljetek, angyalok…

[singlepic id=259 w=320 h=240 float=center]

1.pásztor: Ó, pásztorok, mondjátok csak, mit szemléltetek? Hogy az éjjel éjfél tájban széjjelmentetek?
Mind:
Láttunk mi ott egy kisdedet, Betlehemben született.
1.pásztor: Vajon hol van a szállása, az édesanyja? Még magam is elmennék én imádására.
Mind:
Barmok között, a jászolban, ott van az ő szállása.
2.pásztor
(most lép be): Hopp estét, jó estét, lám én is itt vagyok! Íme én a vad farkas bőrében járok. Bőrömön igen nagy lyukak vannak, ezt mind az éjjel rágták rám a farkasok. De mivel, hogy szét nem rághatták, mert a császárnak híres és nevezetes juhásza voltam, híres és nevezetes ételekkel éltem, fekete levesem sapkámmal hörböltem. A többi étkeimet,mind pajtásaimmal ettem.
1.pásztor:
Nohát pajtás, mi vót az első tál étel?
2.pásztor:
Az első tál étel csirkevisítás, a második bagolynyerítés, a harmadik üres szekérzörgés, a negyedik kemény has mennydörgés.
1.pásztor:
Hát Kecskés Petit hun hagytad?
2.pásztor:
Odakint a fél karját nem bírja, kecske a szakállát nyalja. Egyet,kettőt füttyentenék, talán be is érkezne, az öreg a szívem fájdalmára. Nem azt mondom pajtás, álljunk félre, idebe a meleg, odaki a hideg, jöjjön be kend öreg!
Öreg
(Függöny mögül): Nem lelem az ajtókilincset.
2. pásztor:
Nyúljon kend feljebb!
Öreg:
Nem nyúlhatok az égnél feljebb.
2.pásztor:
Nyúljon kend lejjebb!
Öreg:
Nem nyúlhatok a földnél lejjebb!
2.pásztor:
Vigyázz öreg, vigyázz! A küszöb alatt egy hetvenköbös árok van, pálinka folyik benne. Bele ne ess!
Öreg:
Mikor én még 99 éves vótam, 99 asszonynak férje vótam, 99 gyermeknek édesapja vótam, még egy ilyen árkot könnyen átugrottam. Hopp, szerencsés, lencsés, kolbászos jó estét! Kedves gyermekeim! Ti idebent esztek, isztok, dorbézoltok, az öreg meglett szakállára nem is gondoltok?
2.pásztor:
Dehogy is nem öreg, itt a kulacs, igyál!
Öreg:
Ha vón is benne!
2.pásztor:
Van még a mi házigazdánknak egy-két pohár bora, tölt bele.
Öreg:
Tölt, tölt, ha nem tölt, az az ő fertelmes szent akarata.
2.pásztor:
Nem azt mondom pajtás, álljunk félre, hogy feküdjön le az öreg, mi pedig énekeljünk egy szép mennybéli éneket!
Öreg:
Jobb is vóna ennek a vén testemnek. Ha én ide lefekszek, többet juhász nem leszek. Keresztet vetek fejem alá, hogy az ördögök el ne vigyenek. Ti meg gyermekeim, énekeljetek!
Mindenki énekel:
Ó gyönyörűségesen él valaki és frissen. Él a juhász a mezőben, nyája legel zöld erdőben, a hegyek fúvásiból, a vizek forrásiból. Midőn a nap felvirrad, sugáriból felhasad. Jobb lesz pásztor, vívj botoddal, mint ország birodalmával. Juhaimat kieresztvén, a legelőre kivezetvén, harmatos fűben járok, zöld pázsiton sétálok. Nahát, pásztor sétáljunk, az akolnál megálljunk. (A két pásztor sétálva megkerüli a betlehemet.)
Angyal:
Glória! (megrázza a csengőt).
Mind:
Glóriát énekeljünk, víg örömet hirdessünk, itt és mennyben, az egekben.
Angyal:
Glória!
2.pásztor:
Hallod öreg, angyal szól.
Öreg:
Talán a jappánkokas éjfélre szól?
Angyal:
Glória!
2.pásztor:
Hallod öreg, gomolya!
Öreg:
egy, kettő, három, jó lenne az öreg gyomrába!
2.pásztor:
Csapófát az öreg alá!
Öreg:
Azt, azt, a keresztanyád fél lába alá!
Mindenki:
Kelj fel öreg, kelj fel, ne aludjál! Nézz a betlehemre, nagy fényben áll. Felkelnél, meglátnád szép Szűz Máriát, ki miértünk szülte ő szent fiát.
2.pásztor:
Kelj fel öreg, kelj fel, kísértetet látunk. Vagy téged, vagy minket el akarnak vinni.
Öreg:
Hun van? Hun van? Hagy üssem agyon!
2.pásztor:
Ne bántsd öreg, ne bántsd! Isten angyala az, ki minket vezérel Betlehembe.
Öreg:
Kerecsenbe?
2.pásztor:
Nem, nem öreg, Betlehembe.
Öreg:
Miféle város az a Betlehem?
2.pásztor:
Ahol a kis Jézuska született.
Öreg:
Merre kell oda menni?
Angyal:
Erre öreg, erre, amerre a mennyei harang szól.
Öreg:
(benéz a betlehembe) Mék az, a rézsapkás?
2.pásztor:
Nem, nem öreg, hátul a jászolban, le van takarva.
Öreg:
Hű, de nagy fényességet látok:
2.pásztor:
Mit láttál ott öreg?
Öreg:
Hízott libát, hat toklyót, az alá kén hagyma, só, a bográcsba vóna jó, úgy vón az öreg gyomrába jó.
2.pásztor:
Úgy van öreg, úgy van. De tudnál-e már magadra keresztet vetni?
Öreg:
Debrecenbe kerékpárral menni?
2.pásztor:
Nem, nem öreg, keresztet vetni.
Öreg:
Hogy kell azt a kereket vetni?
2.pásztor:
Atyának, Fiúnak, Szentlélek Istennek nevében, ámen.
Öreg:
Apjának, anyjának, menjek annak a szép kislánynak?
2.pásztor:
Nem, nem öreg! Atyának, Fiúnak, Szentlélek Istennek nevében, ámen.
Öreg:
Aha, most tudom mán; apjának, fiának, jányának, hám!
Mind:
Üdvözlégy áldott Messiás, pásztorok pásztora. Ki a mennynek és földnek teremtő szent ura. Isten téged úgy imádunk, Messiásnak felkiáltunk, lábadhoz borulunk, alle- alleluja, a kis Jézuskának, alle- alleluja. Vedd öcsém dudádat hamarságra, fújjál egy szép nótát vigaszságra. Vígasztald Jézuskát Szűz anyjával, hogy ne szomorkodjon szent fiával.
Uccu, juhászbojtár, kerülj talpadra, hogy ne legyen gondod semmi nyájadra. Amott egy dombocska, fekszik egy juhocska, vedd válladra. Örvendezzünk, hogy Betlehembe menjünk a pásztorokkal. Ennyi gyöngyek, annyi könnyek értünk lehullnak, ezek a mennybéli vizek lelkünkre folynak. Nagy fényesség tűnt az én szemembe, és egy énekszó hangzott fülembe, hogy Jézus született, jászolba tétetett Betlehembe.

Köszöntő

2.pásztor: Karácsony reggelre, szépen virradjanak, az utolsó órában békére jussanak. E háznak alsó, felső lakosára Isten áldása bőven szálljon rája. Szívemből kívánom dicsértessék a Jézus Krisztus.
Mind:
Mindörökké, ámen.

[singlepic id=260 w=320 h=240 float=center]

Közös ének: Ó pásztorok, Betlehembe sietve menjetek! Ott született a kis Jézus, annak köszönjetek! Mert a gyermek Isten fia, édesanyja Szűz Mária. Ez a mi királyunk, édes Messiásunk. Ez a mi királyunk, édes Messiásunk. (Meghajlás, a következő éneknél indulnak kifelé. Előbb az angyalok a Betlehemmel, utána a pásztorok öreg, majd az „erdei lakosok”)
Közös ének: Nosza, nosza jó gazda, jó gazda, eressz minket utunkra! Házadra, nyájadra szálljon Isten áldása.

[singlepic id=261 w=320 h=240 mode=web20 float=center]

Dr.Gerzanics Magdolna