Január 25-én szép ünnepély keretében hirdette ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Kézműves Tagozata, a kiemelkedő „Magyar Kézműves Remek” pályázat eredményeit. Birinyi András is azok között volt, akik e kitüntető címet elnyerték. Mint tudjuk, ő népi hangszerek készítésével foglalkozik.

[singlepic id=282 w=320 h=240 mode=watermark float=left]Édesapjától tanult citerázni, hegedülni, szájharmonikán játszani és nem utolsó sorban, hangszereket készíteni. Testvérével, Józseffel együtt gyermekkorukban azt is elsajátították, hogy mi mindent lehet felhasználni környezetükből a hangkeltő eszközökhöz, hangszerekhez (fűzfa síp, levélsíp, töklevél síp, nádsíp, terménycsörgők stb.). De már ebben az időben édesapjuk műhelyében készítettek citerákat, bőrdudákat. András és József az ismert – még fellelhető – hangszerkészítő mesterek tudását is igyekezett ellesni. Így tanultak Budai Sándortól, Tuka Zsigmondtól, Bársony Mihálytól, Szakszó Józseftől és Pál Pista bácsitól. Ezen túlmenően, a hangszerkészítő szakirodalmat tanulmányozták, számos hangszermúzeumot látogattak. Az 1114 darabból álló Birinyi Gyűjteményt alakították ki, amely ma Európa legnagyobb népi hangszeres magángyűjteménye.

Birinyi András hazai és külföldi kiállításokon mutatja be hangszereit, amelyekkel mindig elismerést és számos díjat nyert már. 1993-ban, a koreai Taejon Expo magyar pavilonjának bejárata fölé számítógépes vezérlésű harangjátékot szerkesztettek Józseffel együtt, amely koreai és magyar pentaton dallamokat zenélt, előre megírt programok alapján, de a látogatók maguk is játszhattak a harangjátékkal, egy klaviatúra segítségével. A pavilont is ők rendezték be, ázsiai és magyar hangszerpárhuzamokkal.

[singlepic id=279 w=320 h=240 mode=watermark float=right]András 1989-ben kiérdemelte a Népi Iparművész címet, majd1990-ben a Népművészet Ifjú Mestere kitüntetést. Rendszeresen tízféle magyar történeti és népi hangszert készít (duda, tekerő, citera, tökcitera, facimbalom, xilofon, ütőgardon, tilinkó, pánsíp és flóta). A 80-as évek végétől saját műhelyében készíti hangszereit. Az 1986-ben megalakított Táborfalvi Közművelődési és Népzenei Egyesület elnöke. Szervezésükben zajlik minden esztendőben a Csutorás Nemzetközi Népzenei és Néptánc Tábor, ahol Birinyi András hangszerkészítésre tanítja a résztvevőket.

Rendhagyó órákat is tart. Működéséről számos film, televíziós felvétel, rádióműsor, cikk készült, de hangszerei láthatók Manga János: Magyar népzene című könyvében is. A mester számára a nagy öröm, hogy két gyermeke, András és Norbert mellett számos fiatal is tanulja a műhelyben és a Csutorás Táborokban édesapja a hangszerkészítést.

A Magyar Kézműves Remek címek átadása és a mesterművekből, remekekből rendezett kiállítás , – mint ahogy azt már megszokhattuk a Vajdahunyad vártól – , illetve a Magyar Mezőgazdasági Múzeum szervezőitől, nagyszerű volt. Az ünnepet a táborfalvi Kisboróka Együttes tette még szebbé. A 12 kislány, annak ellenére, hogy már szétrepültek, egy-egy ilyen alkalomra szívesen jönnek össze, s teszik a népdalokkal szebbé, színesebbé életüket, életünket. Sokoldalú örömet szereznek, hiszen látványban is gyönyörűek és remekül citeráznak, zenélnek, énekelnek. Szabóné Nagy Annamária tanárnőnek köszönhetik színvonalukat és eredményeiket, aki fáradhatatlanul foglalkozik velük évek óta. Nem véletlen, hiszen ő is a Táborfalvi Közművelődési és Népzenei Együttes soraiból nőtt fel a tanári „pulpitusig”. A Kisborókák, a kitüntetett Birinyi András által készített hangszerekkel köszöntötték nagy sikerrel az ünnepelteket.

[nggallery id=11]