Aki foglalkozott már a magyarországi szlovákok népdalaival, tudja, hogy milyen nehéz eredeti dallamokat találni. Bizony a múlt sokszor nem kedvezett a gyökerek megtartásának, ez az oka annak, hogy egy-egy csoport meghallgatásánál szinte csak kölcsönhatást és átvételeket lehet hallani. Bár a nyelv megtartásának talán ezek is eszközei lehetnek, de a többszólamúság, már eltűnt, lekopott a dallamokból, hiányzik.

Nem így a 30 éve éneklő Pilisszántói Pávakör esetében! Hangzásukról, eredetiségükről csak felsőfokon lehet nyilatkozni.

Gyönyörűség hallani, amikor még gregorián dallamok, dallamrészletek is megszólalnak csokraikban. Itt nem kell hiányolnunk a többszólamúságot. És ebben az esetben, minden értelemben a többszólamúságról van szó, nem „csupán” a kis terces hangzásról, mert egyidejűleg a kvintes párhuzamot is halljuk sőt, ha vegyes csoport dalol, akkor különlegesen szép, ha a férfiak „felső terccel” is énekelnek, hiszen a női oktávos távolság megrövidülve, egészen kivételes zenei élményt jelent.

A tekintélyes évfordulót egy csodaszép hangzós lemezzel ünnepelték meg a pilisszántóiak; Po santovskej Hradskej (A szántói úton) címmel.

[audio:http://gerzanics.hu/files/2010/10/pilisszanto_36.mp3|titles=A szántói úton|autostart=yes]

37 népdal van rajta. Ügyes a szerkesztés, mert minden típusú, hangulatú dalt találunk benne; mulatós, szerelmes, epikus jellegűeket, parlandós, rubatós, giustós tempójú, ill. előadásúakat. Vezetőjük Kovács Tamásné.

A stúdiófelvétel Petrik Andrást, a grafika pedig Majoros Árpádot dicséri.