Már régen adós vagyok az írással Joób Árpádnak a Nyíregyházi Főiskola ny. docensének és a Vass Lajos Népzenei Szövetség egyik szakmai vezetőjének, megjelent könyvéről, pedig már a címe is ígéretes: Félre bánat, félre bú. Hát ez kell nekünk! Félre bánat! A nép egészséges humora évszázadok óta megjelenik a zenében, dalban is, szerencsére. A kiadvány alcíme: „Válogatás a magyar népzene vidám, mulattató anyagából”.

Hogy mitől vidám és tréfás a dal, azt a szerző így fogalmazza meg: „…a tréfa, a humor a váratlansággal, szokatlansággal születik, ha a szöveg, a ritmus, a dallam vagy a forma meglepetést okoz, eltér a szabályostól.” Természetesen nem vegyítve a durva, bántó szövegű tréfákkal, mert ahogy Kodály írta, ‘Népdalaink szövegvilágára – ha elő is fordul –, nem jellemző a vaskos tréfa, közönséges hang…’. (De jó lenne, ha ezt sokan megfogadnák, mert sajnos előfordul néha a durvaság népzenei összejöveteleken is. G.M.)

Joób Árpád a vidámságot, a tréfát szedte össze és adta ki egy kedves, szép megjelenésű kötetben, nem utolsósorban, 2 db. CD kíséretében, amelyen Juhász Erika, a Nyíregyházi Főiskola adjunktusa és tanítványai énekelnek. A Luther Kiadó 2014, gondozásában jelent meg a szép könyv.

Öröm kézbe venni, legalábbis számomra, a kicsit Bruegel életképeire, Chagall kékjére és figuráira, vagy valamely kedves naiv festőművészre emlékeztető, mégis varászlatosan egyedi Koday László munkája láttán, máris vidámság járja át az olvasót, előkészítve a gazdag tartalmat.

Joób Árpád könyve, igazán hiánypótló, mert a humor, a vidámság, meglehetősen ritkán jelenik meg az életünkben.

A népdalköröknek, csoportoknak nagy segítség ez, egy-egy verseny, minősítő vagy akár „csak” valami találkozóra való felkészülés alkalmával. Precíz, pontos munka a források, gyűjtők megjelölése, és a témakörök szerinti összeállítás is. Nézzük meg, mik is ezek:

Lányokról, legényekről, így, úgy…

Szerelemről így, úgy…

Házasságról így, úgy…

Mesék, történetek így, úgy…

Utánzások így, úgy…

Borozgatás így, úgy…

Nem tudnék méltóbb befejezést e könyvajánláshoz, mint Joób Árpád befejező gondolataiból néhányat:

A kodályi ‘Művelt Magyarország’ érdekében, ma is perlekednek a szakemberek, mert sok helyen torz, bátortalan vagy már alig-alig szól az ének. Bár segíthetne ez a válogatás is abban, hogy a fiatalok és idősek, lányok és fiúk megértsék, de főleg megtapasztalják a Kodály-fogalmazta hatást, vagyis az ének gyógyító, felszabadító, közösségformáló erejét”.

Joob Arpad - konyvborito - Felre banat